भारत की संस्कृति के लिए... भाषा की उन्नति के लिए... साहित्य के प्रसार के लिए

"जागो, जागो, मग्यार ! / सान्दोर पेत्युफ़ी / अनिल जनविजय" के अवतरणों में अंतर

Kavita Kosh से
यहाँ जाएँ: भ्रमण, खोज
('{{KKGlobal}} {{KKRachna |रचनाकार=सान्दोर पेत्युफ़ी |अनुवादक=अनिल ...' के साथ नया पन्ना बनाया)
 
पंक्ति 22: पंक्ति 22:
 
हम सौगन्ध खाते हैं इस बार
 
हम सौगन्ध खाते हैं इस बार
 
अब और नहीं रहेंगे ग़ुलाम ।
 
अब और नहीं रहेंगे ग़ुलाम ।
 +
 +
'''अँग्रेज़ी भाषा से अनुवाद : अनिल जनविजय'''
 +
 +
'''लीजिए, अब यही कविता  अँग्रेज़ी भाषा में पढ़िए'''
 +
                Sandor Petofi
 +
              Rise Up, Magyar
 +
 +
Rise up, Magyar, the country calls!
 +
It's 'now or never' what fate befalls...
 +
Shall we live as slaves or free men?
 +
That's the question - choose your `Amen'!
 +
God of Hungarians,
 +
we swear unto Thee,
 +
We swear unto Thee - that slaves we shall
 +
no longer be!
 +
 +
 +
For up till now we lived like slaves,
 +
Damned lie our forefathers in their graves -
 +
They who lived and died in freedom
 +
Cannot rest in dusts of thraldom.
 +
God of Hungarians,
 +
we swear unto Thee,
 +
We swear unto Thee - that slaves we shall
 +
no longer be!
 +
 +
 +
A coward and a lowly bastard
 +
Is he, who dares not raise the standard -
 +
He, whose wretched life is dearer
 +
Than the country's sacred honor.
 +
God of Hungarians
 +
we swear unto Thee,
 +
We swear unto Thee - that slaves we shall
 +
no longer be!
 +
 +
 +
Sabers outshine chains and fetters,
 +
It's the sword that one's arm betters.
 +
Yet we wear grim chains and shackles.
 +
Swords, slash through the damned manacles!
 +
God of Hungarians,
 +
we swear unto Thee,
 +
We swear unto Thee - that slaves we shall
 +
no longer be!
 +
 +
 +
Magyars' name will tell the story
 +
Worthy of our erstwhile glory:
 +
We must scrub off - fiercely cleansing
 +
Centuries of shame condensing.
 +
God of Hungarians
 +
we swear unto Thee,
 +
We swear unto Thee that slaves we shall
 +
no longer be!
 +
 +
 +
Where our grave-mounds bulge in grey earth
 +
Grandsons kneel and say their prayers,
 +
While in blessing words they mention
 +
All our sainted names' ascension.
 +
God of Hungarians,
 +
we swear unto Thee,
 +
We swear unto Thee - that slaves we shall
 +
no longer be!ों
 +
 +
'''लीजिए, अब यही कविता  मूल हंगारी भाषा में पढ़िए'''
 +
                Sandor Petofi
 +
          Nemzeti Dal (Rise Up, Magnar)
 +
 +
    Talpra magyar, hí a haza!
 +
    Itt az idõ, most vagy soha!
 +
    Rabok legyünk, vagy szabadok?
 +
    Ez a kérdés, válasszatok!
 +
    A magyarok istenére
 +
    Esküszünk,
 +
    Esküszünk, hogy rabok tovább
 +
    Nem leszünk!
 +
 +
 +
    Rabok voltunk mostanáig,
 +
    Kárhozottak õsapáink,
 +
    Kik szabadon éltek-haltak,
 +
    Szolgaföldben nem nyughatnak.
 +
    A magyarok istenére
 +
    Esküszünk,
 +
    Esküszünk, hogy rabok tovább
 +
    Nem leszünk!
 +
 +
 +
    Sehonnai bitang ember,
 +
    Ki most, ha kell, halni nem mer,
 +
    Kinek drágább rongy élete,
 +
    Mint a haza becsülete.
 +
    A magyarok istenére
 +
    Esküszünk,
 +
    Esküszünk, hogy rabok tovább
 +
    Nem leszünk!
 +
 +
 +
    Fényesebb a láncnál a kard,
 +
    Jobban ékesíti a kart,
 +
    És mi mégis láncot hordtunk!
 +
    Ide veled, régi kardunk!
 +
    A magyarok istenére
 +
    Esküszünk,
 +
    Esküszünk, hogy rabok tovább
 +
    Nem leszünk!
 +
 +
 +
    A magyar név megint szép lesz,
 +
    Méltó régi nagy hiréhez;
 +
    Mit rákentek a századok,
 +
    Lemossuk a gyalázatot!
 +
    A magyarok istenére
 +
    Esküszünk,
 +
    Esküszünk, hogy rabok tovább
 +
    Nem leszünk!
 +
 +
 +
    Hol sírjaink domborulnak,
 +
    Unokáink leborulnak,
 +
    És áldó imádság mellett
 +
    Mondják el szent neveinket.
 +
    A magyarok istenére
 +
    Esküszünk,
 +
    Esküszünk, hogy rabok tovább
 +
    Nem leszünk!
 
</poem>
 
</poem>

00:32, 27 सितम्बर 2022 का अवतरण

जागो, जागो मग्यार ! देश तुम्हें बुलाता है
अभी या कभी नहीं, भाग्य यही बताता है
हम रहेंगे ग़ुलाम या होंगे आज़ाद आदमी ?
बस, यही सवाल है, अपना ’आमीन’ चुनो
हंगेरियाइयों के भगवान !
हम सौगन्ध खाते हैं इस बार
अब और नहीं रहेंगे ग़ुलाम ।

अभी तक जिए हम ग़ुलामों की तरह
क़ब्रों में लेटे हमारे पूर्वज नरकवासी हैं
पर वे जो जिए और मरे आज़ादी से
दासता की धूल में आराम नहीं कर सकते
हंगेरियाइयों के भगवान !
हम सौगन्ध खाते हैं इस बार
अब और नहीं रहेंगे ग़ुलाम ।

अँग्रेज़ी भाषा से अनुवाद : अनिल जनविजय

लीजिए, अब यही कविता अँग्रेज़ी भाषा में पढ़िए
                 Sandor Petofi
              Rise Up, Magyar

Rise up, Magyar, the country calls!
It's 'now or never' what fate befalls...
Shall we live as slaves or free men?
That's the question - choose your `Amen'!
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee - that slaves we shall
no longer be!


For up till now we lived like slaves,
Damned lie our forefathers in their graves -
They who lived and died in freedom
Cannot rest in dusts of thraldom.
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee - that slaves we shall
no longer be!


A coward and a lowly bastard
Is he, who dares not raise the standard -
He, whose wretched life is dearer
Than the country's sacred honor.
God of Hungarians
we swear unto Thee,
We swear unto Thee - that slaves we shall
no longer be!


Sabers outshine chains and fetters,
It's the sword that one's arm betters.
Yet we wear grim chains and shackles.
Swords, slash through the damned manacles!
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee - that slaves we shall
no longer be!


Magyars' name will tell the story
Worthy of our erstwhile glory:
We must scrub off - fiercely cleansing
Centuries of shame condensing.
God of Hungarians
we swear unto Thee,
We swear unto Thee that slaves we shall
no longer be!


Where our grave-mounds bulge in grey earth
Grandsons kneel and say their prayers,
While in blessing words they mention
All our sainted names' ascension.
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee - that slaves we shall
no longer be!ों

लीजिए, अब यही कविता मूल हंगारी भाषा में पढ़िए
                 Sandor Petofi
          Nemzeti Dal (Rise Up, Magnar)

    Talpra magyar, hí a haza!
    Itt az idõ, most vagy soha!
    Rabok legyünk, vagy szabadok?
    Ez a kérdés, válasszatok!
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!
 

    Rabok voltunk mostanáig,
    Kárhozottak õsapáink,
    Kik szabadon éltek-haltak,
    Szolgaföldben nem nyughatnak.
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!
 

    Sehonnai bitang ember,
    Ki most, ha kell, halni nem mer,
    Kinek drágább rongy élete,
    Mint a haza becsülete.
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!
 

    Fényesebb a láncnál a kard,
    Jobban ékesíti a kart,
    És mi mégis láncot hordtunk!
    Ide veled, régi kardunk!
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!
 

    A magyar név megint szép lesz,
    Méltó régi nagy hiréhez;
    Mit rákentek a századok,
    Lemossuk a gyalázatot!
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!
 

    Hol sírjaink domborulnak,
    Unokáink leborulnak,
    És áldó imádság mellett
    Mondják el szent neveinket.
    A magyarok istenére
    Esküszünk,
    Esküszünk, hogy rabok tovább
    Nem leszünk!